Szakmai vezető: prof. dr. Jármai Károly

Projektmenedzser: Dr. Nyiry Attila

Pénzügyi vezető: Batta Beatrix

 

 

A projekt stratégiai és átfogó céljai a következők:

 

A Miskolci Egyetem hatékony bekapcsolása a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megvalósításába, illetve a kutatási feltételrendszerek- és kapacitások növelése. Az Egyetem hosszú távon biztosítani kívánja kutatói utánpótlását olyan fiatal kutatókkal, akik elkötelezetté válnak az Egyetem irányába, kutatási témakörüket az S3 fókuszterületeihez tudják kapcsolni, és rendelkeznek azzal a vállalkozói szemlélettel, amely alkalmassá teszi őket az alapkutatások mellett a vállalati szféra által igényelt probléma megoldó alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések végzésére is.

A Miskolci Egyetem Kutatói utánpótlás biztosításának elősegítésével egyre nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a K+F+I folyamatok erősítésére, megfelelő menedzselésére, illetve a Kutató Intézeteinek fejlesztésére. 

Tudományos produktivitás növelése kapcsán a K+F szolgáltatások körének fejlesztése és átalakítása, a kutató intézetek, az akadémiai kutató csoportok megerősítése – elsősorban a humán erőforrás oldaláról, a tudás- és technológia transzfer terület működőképességének helyreállítása –, ezáltal a vállalati kapcsolatrendszer átstrukturálása, a vállalati problémák markánsabb megjelenésének biztosítása az egyetemi kutatási folyamatokban.

További célnak tekinthető a társadalmi innováció megerősítése a felsőoktatásban, ami elősegíti a helyi szereplők stratégiai partnerségben, közös célok elérése érdekében történő együttműködését. 

 

A fejlesztések célcsoportjai:

 

A projekt által leginkább közvetlen módon érintett személyek a Miskolci Egyetem kutatással foglalkozó oktatói, kutatói, valamint PhD hallgatói, akik részt vesznek, részt vehetnek  az Egyetemen folyó, egyre dinamikusabbá váló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekben, a tudás- és technológia transzfer szolgáltatások nyújtásában. Ugyancsak közvetlen célcsoportnak tekinthetők azok a vállalati és más intézményeknél foglalkoztatott kutatók, szakemberek, akiket a projekt során oktatóként, előadóként, mentorként szeretnénk bevonni úgy a doktori, mind az egyéb képzésekbe. A projekt közvetett célcsoportjába tartoznak azok, akik a projekt megvalósítás során tervezett tevékenységeknek nem közvetlen részesei, közvetlen vagy közvetett módon nem részesülnek támogatásban, de a projekt által finanszírozott tevékenységek és szolgáltatások rájuk is hatással vannak. Ilyen célcsoportok az Egyetem azon hallgatói, akik a tudománynépszerűsítő, vállalkozóiságot fejlesztő rendezvényeken részt vesznek hozzájutva így a kor kihívásainak megfelelő tudáshoz. Ennek kapcsán közvetett szolgáltatásban vagy annak eredményében részesülő célcsoport még az ismeretekhez és tudásbázisokhoz hozzáférő lakosság és a helyi társadalom szereplői, illetve ÉM régió lakossága.  Közvetett célcsoportnak tekinthetőek még a kamarák, a vállalati-, non profit és költségvetési kutatóhelyek, valamint a gazdasági és civil szervezetek. A regionális kutatóhelyek szintén a projekt érintettjei közé sorolhatók, mivel a publikációs és tudománynépszerűsítő tevékenységek révén kapcsolódnak a projekthez. Érintettek továbbá még a vendégelőadók, az adminisztratív és kutatási asszisztencia, a középiskolai diákok szülei és a középfokú oktatási intézmények, amelyek a tudománynépszerűsítésen keresztül kulcsfontosságú szerepet játszanak az eredmények fenntartásában.

 

A Miskolci Egyetem stratégiai céljai között több évre visszamenőleg szerepel a kutatás-fejlesztési tevékenység racionalizálása, az Egyetem profiljához illeszkedő fókuszpontok, stratégiai kutatási területek meghatározása. 2010-ben „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” című (TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001) projekt révén elindult az Egyetem hagyományos kari struktúrájával párhuzamos Kiválósági Központ hálózat kialakítása. A Kiválósági Központok a kari struktúrák felett átívelő, interdiszciplináris működést céloztak meg, és biztosítanak ehhez keretet. Ennek megfelelően a Központok kutatási területei egymáshoz szorosan kapcsolódva biztosítják ezek szigetszerű működésének elkerülését, a tudományos megközelítések sokszínűségének érvényesülését. Az 5. Kiválósági Központ kialakításával már nem csak duális jellegű, hanem mátrix struktúrájú kapcsolatrendszerek is biztosítottak, így a környezeti kérdéskörök, a társadalmi kérdéskörök, a fenntarthatóság szempontrendszerei is megjelennek az összes tudományos műhely tevékenységében.

 

• A KK-k új kutatási profiljainak kialakítása az S3 prioritások mentén
• Doktori iskolák működésének, tantárgystruktúrájának átalakítása, a lemorzsolódást csökkentő program(ok) kidolgozása
• KK-k működési folyamatainak felülvizsgálata és egységesítése
• K+F+I folyamatok információs rendszerének kialakítása
• Új tudományterületi műhelyek létrehozása
• Projektirányítási folyamatok fejlesztése, egységes keretrendszerek kialakítása
• Program előkészítése
• Tananyag összeállítás, oktatás
• Programban való részvétel
• Projekt kutatási feladatiba bevont fiatal kutatók
• Kutatásvezetői rendszer kialakítása és működtetése
• Kezdeti tudományos tevékenységek menedzselése
• Publikációs felületek (open access) biztosítása
• Angol anyanyelvi lektorálási rendszer kidolgozása
• Folyóirat adatbázis hozzáférés bővítése
• Publikálást támogató ösztönző és értékelő rendszer kidolgozása
• MeMooc alapú e-learning tananyag fejlesztés
• A tananyagok feltöltése a keretrendszerbe
• Vállalkozói készség fejlesztése
• EU/EGT tagállamokból származó, illetve Kárpát-medencei felsőoktatási intézményből érkező vendégoktatók, kutatók fogadása
• TDK témakörök kutatásokhoz való illesztése
• Nemzeti és nemzetközi technológiai platformokban való részvétel előkészítése, és erősítése
• Nemzetközi tudományos konferencián való részvétel
• Tudástranszfer szervezet folyamat és szervezeti rendszerének fejlesztése
• Teljesítmény-centrikus tudástranszfer folyamat és szervezeti rendszer kialakítása
• Klaszterfejlesztési központ létrehozása
• Vállalkozóiságot támogató tréningek, programok valamint vállalkozás-fejlesztést és hallgatók vállalati ismereteinek erősítését szolgáló események szervezése
• Start-up vállalkozások kialakulását támogató környezet létrehozása, működtetése
• Vállalkozóiságot támogató, ME specifikus mentori rendszer kiépítése
• K+F+I inkubációs és szolgáltatási folyamatok kialakítása
• Regionális technikai (Open-Lab) szolgáltató központ feltételeinek kialakítása
• Vállalati szakemberek bevonása a kutatási folyamatokba
• Vállalkozói, egyetemi hallgatói ötletbörzék és tapasztalatcsere fórumok szervezése, önszerveződő K+F+I tudásközösségek kialakítása, működtetése
• Támogató szolgáltatások, háttérbiztosítás
• Társadalmi innováció tudás diffúziós keretmodell kidolgozása, társadalmi felzárkózási modellek, szakértői anyagok elkészítése
• A társadalmi innovációhoz köthető, kompetencia alapú kutatói utánpótlás nevelés kereteinek biztosítása
• Társadalmi innovációt erősítő interdiszciplináris kutatások feltételeinek megteremtése, 
• Új kutatási témakörök kijelölése a környezeti gazdasághoz és a társadalmi kihívásokhoz kapcsolódóan
• Tudománynépszerűsítő rendezvények szervezése és bonyolítása
• Kutatási eredményeket, társadalmi innovációban született eljárásokat népszerűsítő rendezvények tartása