Az FGSZ Földgázszállító Zrt. (FGSZ) a magyar nagynyomású földgázszállító rendszer tulajdonosa és üzemeltetője. A Magyarországgal szomszédos országok mindegyikével rendelkezik összeköttetésekkel (kivéve Szlovéniát), amelyeken keresztül garantált az ország földgáz ellátásbiztonsága. Az FGSZ tevékenységéből adódóan a földgáz szállításához szükséges nyomásfokozást földgáz tüzelőgázzal működő kompresszorok biztosítja, valamint az elosztói engedélyesek felé vagy direkt ipari történő átadás előtt is sok esetben melegítés szükséges, melyet szintén földgáz felhasználásával valósít meg. Ebből következőleg a vállalat legnagyobb üvegházhatású-gáz kibocsátása (továbbiakban ÜHG) a szén-dioxid, amely az EU kvótakereskedelmi rendszerébe (EU ETS) foglalt tevékenység. A szén-dioxid kibocsátást méri, kompresszoraik és fűtőberendezéseik hatékony használatával és fejlesztésével pedig évek óta csökkenti a szállított földgáz mennyiségekre vetített fajlagos szén-dioxid kibocsátást. 

 

Az FGSZ által kibocsátott üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid után a metán (CH4), vagyis a földgáz legnagyobb hányadát kitevő összetevő a második legnagyobb mértékű. A metán a szén-dioxidnál 23-szor magasabb a globális felmelegedési potenciállal rendelkezik (tehát 23 db szén-dioxid molekula hozzájárulása tekinthető egyenértékűnek 1 db metán molekula felmelegedést okozó potenciáljával). Ezek a kibocsátások fakadhatnak egy-egy eszköz hibás működéséből (pl.: szivárgás), tervezett műveletekből (pl.: karbantartás), üzemviteli műveletekből (pl.: szűrő lefúvatás) és az eszközök üzemszerű működéséből adódóan is. Mivel a gázrendszerből távozó földgáz - így metán - veszteségként kerül elszámolásra, a metánemissziók csökkentése nem csupán környezeti érdek, hanem közvetlen gazdasági is. A metánemissziók önálló tételként szerepelnek a beszámolókban és értékének csökkentése évről-évre komoly üzleti és műszaki feladat.

 

A két fő emisszió közt ugyanakkor jelentős különbség, hogy míg a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatban közel egzakt értékekkel rendelkezik a vállalat, pontosan detektálható, mérhető és számítható, addig a metánemissziókat tekintve, az iparági gyakorlattal összhangban csakis becslésekre, az eszközgyártók által kommunikált értékekre hivatkozhatunk. Emellett, míg a szén-dioxid kibocsátás jól beazonosítható pontokhoz (gázturbina hajtású kompresszorok, kazánok) köthetőek, addig a metán-kibocsátás nehezebben beazonosítható és szerteágazó jellegű.

 

Előzetes felmérések alapján a normál metánemissziók jelentős része a földgázrendszer felszíni technológiájához, azon belül is a csomóponti rendszerelemeihez és a gázátadó állomásokhoz köthető, ahol a földgázszállító rendszer az elosztóhálózatokhoz vagy közvetlen fogyasztókhoz kapcsolódik. Ebből következően a projekt célja egy olyan, komplex felszíni technológiára (ahol csomóponti és gázátadó infrastruktúra is található) adaptálható monitoring és üzemviteli eljárásrend fejlesztése, amely egyszerre tartalmazza a különböző kibocsátási modellek kutatását, a metánemisszió lokalizálását, az emissziók mérési módszertanának kidolgozását, a méréseken alapuló emisszió-csökkentési eljárásokat és üzemeltetési, karbantartási módszertani javaslatokat. A mérési és detektálási feladatokat tekintve a projekt célja olyan platform fejlesztése, amely lehetőséget ad üzemeltetési és karbantartási módszertani fejlesztésekre, metánemissziók nyomon követésére, alapját képezve egy jövőbeni komplex környezet-diagnosztikai rendszernek, ahova a vállalat összes emissziós adatai beérkezhetnek majd. Az FGSZ a pilot-projektként kiválasztott gázátadó állomáson és csomóponton szerzett tapasztalatait később a többi közel 400 db objektumán is tervezi bevezetni, mind a kidolgozott metánemissziókat csökkentő eljárások, mind pedig a mérés és nyomon követés procedurális és technológiai fejlesztései tekintetében.

 

A projektben konzorciumi partnerként a Miskolci Egyetemmel vesz részt.